ERDEI TANYÁK POSTÁSA

Eredeti szakmáját tekintve autószerelő Téglás Róbert, a tavalyi Postás Példakép verseny jelöltek egyike, ám már gyermekkorában, a szünidőben segített az egyik családtagjának leveleket kézbesíteni. 1996 februárjában, amikor a jászberényi posta felvételt hirdetett, kapva kapott az alkalmon: a műhelyt biciklire, majd autóra cserélte. Azóta is hordja küldeményeket a Jászság fővárosában.

2023. május 10.

Több mint tizenhárom évig a városban, majd 2010 óta Jászberény egyik külterületi körzetben kézbesít Róbert. A feladatköre nagyot változott, mert most már nemcsak a leveleket, de az EMS-, MPL- és időgarantált küldeményeket, újságokat, utalványokat is kézbesít a tanyavilágban élőknek. Nagyon szereti a külterületi kézbesítést, azt, hogy a tanyavilágban tényleg a maga ura. Naponta átlagosan száz kilométert tesz meg az autójával, ami azt jelenti, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt csaknem nyolcszor kerülte meg a földet.

Leginkább az ügyfélközpontúságra koncentrál, hiszen a külterületen minden emberi kapcsolat felértékelődik. Hangsúlyozza, nemcsak a postával, de az emberekkel is foglalkozik, sokan majdhogynem pszichológusként fordulnak hozzá tanácsért, segítségért, az idősebbek néhány jó szóért.

Nem véletlen tehát, hogy munkatársai és ügyfelei is a legnagyobb elismeréssel szólnak róla, és így érthető az is, hogy összefogtak, és jelölték őt tavaly nyáron postás példaképnek.

Ebben a világban valóban felértékelődnek az emberi kapcsolatok, nem mindenhol van például térerő, ezért tudni kell, hogy merre lehet menni az autóval, hol vannak járhatatlan utak, vagy éppen hol folyik erdészeti kitermelés, és azt is tudni kell, hogy ha valami baj van, honnan lehet segítséget kérni.

– Nem árt, ha az ember kicsit ért a gépjárműhöz. Itt, ha valaki az út szélén áll, nem szokás elmenni mellette, mint a városban. Itt meg kell kérdezni, hogy mi a baj, tudok-e tenni valamit. Számtalanszor volt, hogy én segítettem, de többször előfordult már, hogy én szorultam rá másokra – emlékszik vissza Róbert, hozzátéve, előfordult, hogy télen ő takarította el egy-egy útról a havat, hogy célba tudja juttatni a küldeményeket.

Nagyon sok az idős ember, akiknek a postás az összekötő kapocs a várossal. Sokszor segít a mindennapi dolgokban is, így nemcsak a küldeményeket hoz¬za-viszi, hanem meghallgatja az ott élők gondjait, és ha tud, akkor segít.

- Egy jó kézbesítőnek bizony kiterjedt kapcsolatrendszere van, ismer orvost, ügyvédet, önkormányzati dolgozót. Többször előfordult, hogy a polgármesteri hivataltól hívtak, hogy van-e olyan család, amelynek tagjain segíteni kell a külterületen – teszi hozzá Róbert, aki örül, hogy nemcsak a munkáját végzi, hanem ily módon is támogathatja a körzetében élőket.